Egy kis t�rt�nelem.

1940. j�nius 16-�n katonai veres�ge k�vetkezt�ben Franciaorsz�g t�zsz�netet k�rt Hitlert�l.

Hi�ba hangzott el k�t nap m�lva De Gaulle h�res felh�v�sa, mely tov�bbi ellen�ll�sra sz�l�tott fel, 19-�n a Vichy v�ros�ban �ssze�lt nemzetgy�l�s �tadta az orsz�g ir�ny�t�s�t Philippe P�tain-nak. Az �j vezet� megsz�ntette a k�zt�rsas�g int�zm�nyrendszer�t, meghirdette a „Nemzeti Forradalmat" �s eg�szen a h�bor� v�g�ig a hitleri N�metorsz�ggal kollabor�lt.

A vichy-i korm�ny tev�kenys�g�nek meg�rt�s�hez hozz�tartozik, hogy lojalit�s�t bizony�tand� a franciaorsz�gi zsid�kat a francia rend�rs�g gy�jt�tte �ssze �s adta �t az SS-nek, teh�t ezek�rt az emberis�gellenes b�n�k�rt �tt�telesen a francia korm�nyt terheli a felel�ss�g.
A franciaorsz�gi holokauszt egyik f� jellemz�je az volt, hogy m�g a francia �llampolg�rs�g� zsid�k t�lnyom� t�bbs�g�t nem vitt�k el, a k�lf�ldr�l ide menek�lt zsid�knak viszont majd a fel�t deport�lt�k. A francia hat�s�gok kollabor�ci�j�nak m�rt�k�t jelzi, hogy a mintegy 75 ezer elhurcolt 85 sz�zal�k�t nem a n�metek, hanem a francia rend�rs�g tart�ztatta le. A holokausztnak Franciaorsz�gban mintegy 78 ezer �ldozata volt.

Petain, aki nagyon szoros ellen�rz�s alatt tartotta ezt a ter�letet, �s l�nyeg�ben teljhatalmat gyakorolt, a francia forradalom h�rom alap�rt�ke - az �galit� (egyenl�s�g), fraternit� (testv�ris�g), libert� (szabads�g) - helyett a travail (munka), famille (csal�d), patrie (otthon, haza) els�bbs�g�t hirdette.

Ne feledj�k itt fenn a FIDESZ t�bb �ve haszn�lt mott�j�r�l van sz�….

/Ezt a kis �r�st az AMOBA f�rum�r�l  m�soltam ide szerz�je, csegevara enged�ly�vel/